Barátság extrákkal

A Mila Kunis-filmek rajongóinak rögvest az azonos című film sejlik fel emlékezetükben. Persze nem filmismertető és nem is kritika vár az olvasóra, hanem a barátság extrákkal rövid hazai körképe.

Ádám és Kata a középiskola első napján vezetékneveik azonos kezdőbetűje miatt lettek padtársak. Az idő múlásával ez a „muszáj-kapcsolat” barátsággá formálódott. Az érettségit követően mindketten a fővárosba kerültek. Egyetemi éveik alatt házibulik és fesztiválok keretezték barátságukat, ma kora harmincasok és jó barátok. Rendszeresen találkoznak, tudnak egymásról; életkori sajátságaikból és a női-férfi kapcsolatok szokásrendjéből adódóan asszisztáltak egymás rövidebb-hosszabb párkapcsolataihoz és kísérleteihez, majd azok viharos vagy éppen csöndes felbomlásához. Egyik este azonban Ádám váratlanul „ráírt” Katára Viberen; szomorú. Reménytelinek tetsző kapcsolata párja hűtlensége miatt zátonyra futott, holott ő naivan már gyűrűvásárláson törte a fejét. Fájdalmára fogékony baráti társaságra vágyott, s a Katával töltött bormámoros estén megtörtént, ami férfi és nő között megtörténhet a testiség oltárán, hiszen Kata is szingli fél éve. Ádám aggodalommal – és hasogató fejjel – ébredt másnap. Félt, hogy elveszíti régi barátját az alkohol gátakat leromboló hatása s annak következményei miatt. Ám Kata a következő szerencsés felismerésének adott hangot: „Amíg nem ismerkednek meg mindketten egy új kapcsolat reményével kecsegtető partnerrel, ez a legkényelmesebb, hiszen szabad felnőttek mindketten.” Kata „coming outja” szerint örül, hogy nem egy idegennel történt mindez, hanem Ádámmal.

Mielőtt „ítéletet” mondanánk, vegyük sorra a történtek tudományos vetületét!

Szükségletek

Miféle szükségleteink vannak? A szó rögtön előhívja emlékezetünkből az amerikai pszichológus, Abraham Maslow nevét, aki 1943-ban megalkotta „szükséglet-piramisát”. Eszerint minden embernek fontos a táplálék-lakhatás-szexualitás megélésének hármasa, ezeket fiziológia szükségleteknek nevezte, s piramisábrája alapjára helyezte, jelezve, hogy alapszükségletekről beszél. Kata és Ádám eszerint fiziológiás alapszükségletük kielégítésében leltek partnerre – s tették mindezt olyasvalakivel, akit régóta ismernek, kedvelnek. Maslow a további szintekre – a teljesség igénye nélkül – a biztonság és védettség, a szeretet és a valahová tartozás, majd az elismerés és megbecsülés, valamint az önmegvalósítás fogalmát helyezte. Ha a „biztonság” és „valahová tartozás” fogalomkettősét elemezzük a következő szükségletszintről, látjuk, hogy Kata nem egyéjszakás kalandot keresett, ahol női résztvevőként minden olyan bizonytalan, a partner kiléte és megbízhatósága sem igazolt, kételyekkel teli. Ádám karjaiban biztonságra lelt, jól tudta, ki az, akit magához ölel, akit barátként szeret is.

Kötődés

A kötődés sokrétű, leegyszerűsítve láthatatlan érzelmi kapcsolat két személy között. Persze kötődhetünk tárgyakhoz, emlékekhez és helyszínekhez is, de e kiterjesztés messzire visz, maradjunk az interperszonális kontextusnál. Az illinois-i Egyetemen kutató R. Chris Fraley írja, hogy a kötődésminták a személyiségbe épülnek, s annak részeivé lesznek. Így „kapcsolati dinamikáink prototípusát alakítják”, megteremtve ezzel társas kapcsolataink keretrendszerét és alapját. S ahogy a köznyelv is tartja: a nőknek szükségük van vonzalomra, szimpátiára ahhoz, hogy kialakulhasson valami köztük s az ellenkező nem képviselője között (vagyis kötődési szükségletük, igényük van), míg a férfiban genetikailag kódolva van, hogy „szétszórja magjait”. Kata és Ádám esetében ez azonban több, hiszen ők hosszú évek óta kötődnek egymáshoz, kapcsolatuk minősége változott csupán annak a közös előnynek a mentén, hogy fiziológiai alapszükségleteik kielégítésében régi ismerősben leltek társra. A „barátság extrákkal”-kapcsolat azonban nem csak és kizárólag a hosszú évek óta egymást ismerők között érhető tetten! A jelenség vizsgálatakor látókörömbe került olyan munkatársi közösség is, ahol hosszú ideje párra nem találó, de egymás pártalálási törekvéseit nem ismerő kollégákat mutattak be egymásnak. Az pedig, hogy holtomiglan-holtodiglan, férfi-női barátság vagy éppen FWB-kapcsolat alakul ki két ember között (rossz forgatókönyv esetében egy „feszengős muszájrandi”…), az mindig a körülményektől és a résztvevőktől függ. Egy friss kutatás eredményeit pedig a Mongeau és Knight szerzőpáros 2016-ban publikálta – tudományos közleményük röviden ekként összegezhető: a kapcsolattípusok közül az FWB az a ritka eset, ahol a résztvevők romantikus elvárásai és az érzelmi hullámzás nehézsége nem jelenik meg.

Mivel kevesebb?

Hazánkban is nagy érdeklődés övezi a földrajzi közelség alapján potenciális párokat mutató Tinder-alkalmazást, melyről több internetes portál is így ír: „Itt a Tinder, a legszemérmetlenebbül szexre utazó alkalmazás az internetes társkeresés történetében” (Forrás: 444.hu).  S bizony, Kata és Ádám is preferálhatta volna az ismeretlen felé való nyitást, de ők inkább egymást választották. Hogy mit kell nélkülözniük érzelmi oldalon, arra érzékenyen rávilágít a Bisson és Levine szerzőpáros 2009-ben közzétett elemzése: az FWB-kapcsolatokban nem jelenik meg az elköteleződés, s kutatásaik szerint ezzel szorosan együtt jár az, hogy az intimitás és szenvedély csekélyebb mértékben jelenik meg, mint a párkapcsolatok legtöbbjében. Ám a végkimenetel kétesélyes: egy kapcsolat és a szerelem kialakulása is a lehetőséghalmaz eleme, de a barátság végét is jelentheti, ha az egyik fél vissza szeretné állítani a barátság korábbi keretrendszerét. Nos, ezt kell mérlegre tenni…

*A cím a FWB mozaikszó szabatos fordítása: angolul friends with benefits

Szerző: Dr. Zelena András
Forrás: https://mipszi.hu/cikk/180126-baratsag-extrakkal